Tóbiás Klára rövid életrajza
1945. szeptember 10.-én születtem Szegeden. Iskoláimat Szegeden és Budapesten végeztem. Képzőművész család tagjaként szakmai alap képzetségemet, Tóbiás Imre szobrászművész édesapám, és Tóbiás György festőművész nagybátyám, irányítása alatt szereztem. Az ő folyamatos tanácsadásuk révén nem a szokásos négy év alatt, de harminc év alatt úgy érzem alapos és szakmailag felvértezett professzionális képzésben volt részem.
1983.-ban kérvényeztem munkáimmal a Magyar Képzőművészeti Alapba felvételemet. Ez akkor meg is történt, és azóta igazoltan is hivatásos művészként tagja vagyok a Képzőművészeti szakosztálynak. Elsődlegesen szobrászként tartanak nyilván, de számomra a festői zománc képek alkotása ugyan olyan fontos szerepet játszik életemben. Számtalan egyéni és közös kiállításom volt, itthon és külföldön is. A hazai kiállítások közül Egerben (Rudnay-terem), Szegeden (JATE aulájában), Baján(Művelődési-ház), Siófokon(Ezüstpart Hotel), Győrben(Vár Art Galéria), és Budapesten(Mednyászky-terem, Kossuth klub, Magyarok Világszövetsége,Hilton…stb), székesfehérvári (Vörösmarthy Színház) ,valamint az ópusztaszeri Emlékparkban voltak a legjelentősebb egyéni kiállításaim.
Közös kiállításaim a Kecskeméten működő Nemzetközi Zománcműhely keretein belül történtek. Külföldi kiállításaim közül a legjelentősebbek Finnországban voltak, itt több évig tartó egyéni vándorkiállításon szerepeltek zománcképeim. 1995. január 21.-ei kezdettel nyílt egyéni kiállításom a Helsinki Magyar Köztársaság Nagykövetségének Kulturális Tudományos Központjában. Innen minden nagyobb Finn városba elkerültek munkáim, majd Észtországban; Tallinban és Tartuban is láthatóak voltak a képek. Szobrászatban kizárólag a köztéren elhelyezett szobrok érdekelnek. 1989-ig köztéri mondanivalóm nem volt. A rendszerváltás hajnalán állítottuk fel Röszkén az első II. Világháborús magyar emlékművet, mely a megfeszített ember keresztje nevet kapta. Ezt követően 2000-ben szeptember 24.-én állítottam fel Mórahalmon az Árpád-házi szentek kútját, ugyanezen év december 22.-én a szegedi Klauzál téren avatták fel a Millenniumi díszkutamat, mely már csak Oroszlános kút néven vonult be a köztudatba. 2001-ben Földeákon állítottam fel a Szent László szobrot. 2004-ben emléket állítottunk a szegedi Zsótér Andornak, kinek domborműve a szegedi Virágcukrászda falára került. 2006. augusztus 20.-án Kisteleken állítottuk fel a második Szent László szobromat, mely az előzőhöz képest teljesen más megfogalmazásban került a köztérre. 2006 októberében került sor a Magyar Pieta 1956-os emlékmű felállítására, a szegedi Dóm mellett, és Pápán a Várkertben. 2007-ben szintén augusztus 20.-án egy másik Árpád-házi szentnek állítottunk szobrot Kisteleken Szent Erzsébetnek. 2008. október 22.-én Wass Albert emlékművet sikerült felállítani a szegedi Kálvin téri református templom védő szárnyai alatt. Ezt követően fogtam hozzá Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrom mintázásához, sajnos egyéb akadályok miatt ezt a szobrot 2009-ben nem sikerült felállítani, de minden remény megadatott ahhoz, hogy 2010. augusztus 20.-án Kisteleken a felújított főtéren sor kerüljön e szobor avatására.
A szobrászat területén életem legfőbb vágya a Csodaszarvas emlékmű megalkotása és megvalósítása. Meg vagyok győződve arról, hogy az általam tervezett eredetmondánk rendkívüli jelentőséggel bírna. Talán soha nem volt még olyan szükség nemzetünk gyökereinek felelevenítésére és ápolására, mint napjainkban.
A másik ilyen vágyam a Csaba királyfi visszatérését ábrázoló lovas szobor csoport megalkotása.
Munkáim bemutatásakor azt remélem, hogy minél többen megismernek, annál többen belátják a nemzetünk múltját felidéző szobrászat jelentőségét, fontosságát és segítőkezet nyújtanak a két utóbb felsorolt szoborcsoport megvalósulásához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése